Forrás
A 2023-as tányér a:
A „Magyarország étele 2024” szakácsverseny hivatalos, 32 cm-es tányérja az egyedi mintával ellátott „Forrás” névre hallgató termék lett. Ezen a minta Bartók Béla többször megfogalmazott vezéreszméjét, a Kárpát-medence népeinek folklór- és álomvilágára épülő testvérré válását fejezi ki. A Cantata profana a benne eszményként emlegetett „tiszta forrás” szellemében zeneileg is kristályosan tiszta kompozíció. Bartók munkássága kultúrákon, határokon át ívelt, hidat építve azok között, ügyelve arra, hogy ősi, érintetlen, tiszta forrásokat használjon.
Ezt az összetartozás érzést erősíti a tányér két oldalán/szélén nemzeti énekünk, a Szózat kottájának első fele, erősítve a nemzeti összetartozás érzését.
A tányér mintájának másik üzenete a zene, ugyanis arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a zeneszolgáltatás mennyire eltűnőben van az éttermekben, szállodákban, bárokban, hol annak évszázados hagyományai voltak.
A tányéron megjelenő páva és a virágmotívumok népművészetünkben - hímzésekben, faragásokban, népdalokban - évszázadók óta megtalálható ősi elemek. A páva a hallhatatlanság, a szabadság, a tisztaság jelképe. A növényi ornamentika a természethez való kapcsolódás elengedhetetlen szimbóluma.
A verseny döntőjébe jutott csapatoknak az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. által készített tányért kell használni.
Ezt az összetartozás érzést erősíti a tányér két oldalán/szélén nemzeti énekünk, a Szózat kottájának első fele, erősítve a nemzeti összetartozás érzését.
A tányér mintájának másik üzenete a zene, ugyanis arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a zeneszolgáltatás mennyire eltűnőben van az éttermekben, szállodákban, bárokban, hol annak évszázados hagyományai voltak.
A tányéron megjelenő páva és a virágmotívumok népművészetünkben - hímzésekben, faragásokban, népdalokban - évszázadók óta megtalálható ősi elemek. A páva a hallhatatlanság, a szabadság, a tisztaság jelképe. A növényi ornamentika a természethez való kapcsolódás elengedhetetlen szimbóluma.
A verseny döntőjébe jutott csapatoknak az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. által készített tányért kell használni.
Az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. elődjét az Alföldi Porcelángyár állami vállalat gyáregységeként 1967-ben alapították és 1969. áprilisában helyezték üzembe.
Az Alföld Porcelán Edénygyár Rt. Magyarország legnagyobb volumenű porcelán edény gyára. A termékek tervezése neves iparművészek bevonásával történik.
Fő tevékenységi körükbe az asztali porcelán edényáru gyártása, a rozsdamentes konyha eszközök, kiegészítők, tálalóeszközök, valamint üveg- és kristályáru gyártása és forgalmazása tartozik.
Termékeiket az úgynevezett német keményporcelánból állítják elő, gyártmánystruktúrájuk a felhasználói funkciók és alaki megjelenés alapján hotelporcelánra és háztartási porcelánra tagozódik.
Partnereiket igyekeznek ellátni az új technológiák felhasználásának segítségével a konyhai előkészítéstől, a különböző konyhai tevékenységeken keresztül a terítésig minden lehetséges termékkel.
A Társaság saját forma- és dekorfejlesztő részleggel rendelkezik, termékeiket saját matricahúzó üzemükben készülő matricákkal látják el, valamint kézi és gépi festést is alkalmaznak.
Az Alföld Porcelán Edénygyár Rt. Magyarország legnagyobb volumenű porcelán edény gyára. A termékek tervezése neves iparművészek bevonásával történik.
Fő tevékenységi körükbe az asztali porcelán edényáru gyártása, a rozsdamentes konyha eszközök, kiegészítők, tálalóeszközök, valamint üveg- és kristályáru gyártása és forgalmazása tartozik.
Termékeiket az úgynevezett német keményporcelánból állítják elő, gyártmánystruktúrájuk a felhasználói funkciók és alaki megjelenés alapján hotelporcelánra és háztartási porcelánra tagozódik.
Partnereiket igyekeznek ellátni az új technológiák felhasználásának segítségével a konyhai előkészítéstől, a különböző konyhai tevékenységeken keresztül a terítésig minden lehetséges termékkel.
A Társaság saját forma- és dekorfejlesztő részleggel rendelkezik, termékeiket saját matricahúzó üzemükben készülő matricákkal látják el, valamint kézi és gépi festést is alkalmaznak.
